A sarokcsont talpi fájdalmáról …

A sarokcsont talpi részének fájdalma igen gyakran előforduló probléma, csak az Amerikai Egyesült Államokban évente több, mint 2 millió beteget kezelnek ilyen panaszokkal. A probléma gyökerének megértéséhez a lábat egy boltozathoz hasonlítjuk, melynek tetejét a csontok, az alapját pedig olyan szalagok alkotják, amelyek megakadályozzák a boltozat összeomlását és elősegítik annak feszesen tartását. Bizonyos tényezők hatására a szalagok megnyúlnak, feszessé válnak és a sarokcsonton tapadó részüknél idült gyulladás alakul ki. Ilyen elősegítő tényezők lehetnek a túlsúly, a túlságosan magas lábboltozat, az intenzíven végzett rendszeres sporttevékenység (pl. futás), a hosszú időn keresztül végzett álló munka és a nem megfelelő lábbeli (túlságosan lapos sarkú és túl hajlékony talpú cipő) viselése.A fájdalom leggyakrabban a saroktájék talpi felszínén jelentkezik. Jellegzetes, hogy felébredést illetve hosszabb pihenést (pl. hosszabb autóút) követő pár lépés erősebb fájdalommal jár. Az esti órákban a panaszok ismét erősebbé válhatnak. Fontos megemlíteni, hogy állandó jelleggel fennálló vagy az éjszakai órákban jelentkező panaszok gyulladásra vagy daganatra utalhatnak, így ezek kizárása további kivizsgálást igényel! Mindkét sarkat érintő panaszok reumatológiai betegségekre utalhatnak. Sérülést követően fellépő sarokcsonti fájdalom esetén szalagsérülésre, sőt a sarokcsont fáradásos törésére is gondolnunk kell.A betegség a kórtörténet és fizikális vizsgálat alapján könnyen diagnosztizálható. Ritka esetekben további kivizsgálás válhat szükségessé, ekkor röntgen felvételeket, CT illetve MR vizsgálatot kérünk. Fontosnak tartok eloszlatni egy tévhitet, amely a röntgen felvételeken néha a talpi felszínen látható csontos kinövéssel kapcsolatos. Nagyon sok beteg azt gondolja, hogy ez okozza a panaszokat, pedig ez csak egy következménye az idült gyulladásnak; tehát a panaszok nem szűnnek meg a csontos felrakódás eltávolításával!A legfontosabb kérdés, ami a beteget érdekli, hogy mit lehet tenni ezzel a problémával, hogyan lehet a fájdalmát csökkenteni. Lényeges megemlíteni, hogy a betegek 80 %-a kb. egy éven (!) belül panaszmentessé tehető vagy a panaszok jelentősen csökkenthetők valamilyen nem sebészi módszer elvégzésével.

1. Véleményem szerint az egyik legfontosabb feladat a rendszeres nyújtógyakorlatok végzése. Ezeket a gyakorlatokat a reggeli felkelést követően vagy a sportolás megkezdését megelőzően kell elvégezni.A lábszárizomzat nyújtását úgy végezzük, hogy a kezeinket nyújtott könyök mellett a falhoz támasztjuk, majd a nem panaszos lábat térdben behajlítva a falhoz közelebb helyezzük. A panaszos lábat térdben nyújtva magunk mögé helyezzük és a talpat a földön hagyva a csípőket előre toljuk. Ezáltal a lábszár hátsó izmai megfeszülnek és megnyúlnak. Ezt a helyzetet 10-20 másodpercig fenntartjuk, majd ugyanennyi ideig pihentetjük a lábunkat. Érdemes ezt a gyakorlatot hússzor megismételni.A talpi szalagok nyújtását úgy végezzük, hogy egy törölközőt helyezünk a talpi felszínre, az előláb területére, majd a törölköző végeit gyeplőszerűen kezünkben tartva az előlábat a kinyújtott térdünk felé felhúzzuk. Ezt a helyzetet 10-20 másodpercig fenntartjuk, majd ugyanennyi ideig pihentetjük a lábunkat. Érdemes ezt a gyakorlatot is hússzor megismételni.Gyógyászati segédeszköz boltban kapható a szilikonos sarokemelő betét, melynek a közepe vagy üreges vagy puhább anyagból készül, így a fájdalmas területet nem nyomja a cipő kemény talpa.Lúdtalpas betegeknél nagyon lényeges a megfelelően elkészített boltozatemelő betét viselése, hiszen ez tehermentesíti a boltozatot tartó szalagokat.Gyulladáscsökkentő (ú.n. nem szteroid gyulladáscsökkentők) készítmények több hetes alkalmazása elősegítheti a tartós panaszmentességet.

2. Mindezen módszerek hatástalansága esetén megpróbálható helyileg a fájdalmas területre szteroid tartalmú injekció beadása, mely több napos-hetes panaszmentességet biztosíthat, azonban az injekciónak jelentős mellékhatásai lehetnek, így ezekkel számolni kell.Éjszaka a lábszárizomzat és a talpi szalagok megrövidülnek, így az éjszakára felhelyezett pihentető sín csökkentheti a reggel észlelt fájdalmat, amely az első pár lépéskor létrejövő szalag túlnyújtásából fakad.Szintén hasznos lehet a hat héten keresztül viselt járógipsz felhelyezése, mely tartósan akadályozza meg a szalagok rövidülését.

3. Ha a beteg továbbra is panaszos marad, akkor egy nemrég bevezetett kezelés, az úgynevezett extrakorporális lökéshullám kezelés (ESWL) segítheti a fájdalmak csökkentését. Akkor érdemes elvégezni, ha a panaszok már legalább fél éve fennállnak és már legalább három más módszert kipróbáltak a tünetek csökkentésére.

4. Több, mint egy éve fennálló, minden más kezelés hatástalansága esetén jön szóba a műtéti kezelés, mely során a talpi szalagok sarokcsonti tapadásának egy részét le kell választani a sarokcsontról. Fontos azonban tudni, hogy a műtét elvégzése sem garantálja a teljes panaszmentesség elérését!Összefoglalva tehát elmondhatjuk, hogy a sarokcsont talpi felszínének fájdalma idült gyulladás eredménye, így a panaszok nem csökkenthetők egyik napról a másikra. Több kezelési módszert ki kell próbálni, mert mindenkinek más módszer lehet a hatásos. A megfelelő terápia kiválasztásában, tanácsadásban illetve az esetlegesen felmerülő műtéti kezelés előkészítésében készséggel állunk rendelkezésükre a Regenero Egészségház ortopédiai szakrendelésén!A cikk a Patika Magazinban jelent meg.